Mozgalom eredete

Németország

A fiatal evangélikus teológiát végzett lelkész házaspár: Jobst és Charlotte Bittner a kétezres évek legelején került a dél-németországi Tübingenbe. Útjuk elején álló, a kereszténység Szentlélekben megújult, „karizmatikus” irányzatához tartozókként nagy volt lelkesedésük és küldetéstudatuk, hogy szellemi megújulást, ébrdést hozzanak Tübingen életébe.

Mindent megtettek ennek érdekében: hetente az utcára ment a maroknyi kis közösség, hogy aktívan hirdessék Isten élő szavát. Rendszeresen böjtöltek és imádkoztak missziójuk sikeréért. Azonban minden erőfeszítésük láthatatlan falaknak és ellenállásnak ütközött.

Kitartásuk és elkötelezettségük ellenére sem változott ez a helyzet, ezért még odaadóbban kezdték az Urat keresni válaszokért. Ekkor kezdett a fiatal lelkész Jobst Bittner számára világossá válni, hogy városuk történetének köze van a láthatatlan falakhoz.

Kitartó keresés és imádság nyomán ébredtek rá, hogy Tübingen középkori egyeteme a náci időszakban a legrettenetesebb náci ideológiáknak adott teret. Sőt, itt „képezték ki” a náci ideológusok és végrehajtók legszörnyebbjeit, köztük Adolf Eichmannt és Theodor Danekét, akik a legfontosabb szereplői voltak a magyarországi deportációknak.

Megdöbbenésüket az Úrhoz irányított kérdések követték. Nem volt ez küzdelem mentes, hiszen Németországban is gyakran elhangzik a kérdés: meddig kell még bűnbánatot tartani?

Az Úr azonban világossá tette a kis közösség számára, hogy ők azok, akik a résre tudnak állni és azonosulni tudnak, hogy az elődök vétkeit az Úr elé vigyék bűnbánatban. Elmentek a város olyan pontjaira, ahol a még mindig fellelhető nyomai voltak a náci múltnak, hogy ott a bűnbánat és a szellemi szabadulás imáinak erejével éljenek.

De itt nem állt meg a történetük. Egy újabb böjttel és imádsággal töltöttidőszak után a Mennyei Atya saját családjaik örökségeire hívta fel figyelmüket azzal, hogy egy mondatot helyezett el a szívükben: „Atyáitok hallhatása bennetek van”. Első értetlenségük után, hűséges keresésük nyomán megértették, saját családjaik történeté is súlyos nyomokat hagyott a náci rémtettekben való részvétel.

Azok a nagyszülök, akiket eddig ők csak a nagypapaként ismertek, – mint kiderült – nem csupán vöröskeresztes vagy híradós szolgálatban voltak a háború idején.

Hanem egyszerre voltak részesei egy-egy ország megszállásának, ott elkövetett tömeggyilkosságoknak, vagy az auschwitzi vagy más lágerek pusztító munkájának. Sokak még találkoztak ezekkel az SS tagokként is működő nagyapákkal. Nem egyszer az volt tapasztalatuk, hogy a nagyszülők az utolsó percig nem változtattak náci meggyőződésükön. Sok esetben teljes elhallgatás övezte az elkövetői múltat. A kutatások, személyes feltárások megdöbbenést váltottak ki a gyanútlan utódokban. Újabb, drámai Isten-keresésük vezette őket arra, hogy ők – az unokák – éppen az élet és a kiengesztelődés üzenetével kezdjék el megtörni az örökölt hallgatást.

Magyarország

A 2010-es évek elején egy személyes találkozás vezetett el ahhoz, hogy elkezdjük a budapesti Városmajorban történt nyilas tömeggyilkosságok történetét feldolgozni. Akkor még – bár a Maros utcai rendelő intézet belső várótermének falán ott állt egy emléktábla az ott meggyilkolt orvosok, nővérek és betegek emlékére – szinte alig volt olyan budapesti lakos, aki akkor ismerte volna ezt a rettenetes történetet. 2012-ben készült el a dokumentumfilm, ami ezen a linken tekinthető meg.

Budai vérengzések, nyilas tömeggyilkosságok. VÁROSMAJOR/Hegyvidék

2012-13 során több közép-európai találkozót is szerveztünk, melynek kifejezett célja az volt, hogy a magyarországi holokauszt emlékezetét kivigyük az áldozati oldal köréből és kiterjeszzük a magát kereszténynek azonosító társadalom felé. Elsősorban azon közösségek felé, ahol hitüket aktívan és mélyen, bibliai alapokon megelő emberek gyakorolják hitüket, hiszen kire számíthatnánk, ha nem azokra, akik spiritualitása és erkölcsi világképe a Szentírásra alapozódik, annak mindennapi gyakorlatában is.

Ezen találkozók filmfelvételeit ezeken a linkeken láthatják:

Aktív Európai Emlékezet (2012.)
Találkozások (Encounters) 2013. „Szép vagy gyönyörű vagy Magyarország”

Ezeket a kezdeti találkozókat 2014-ben követte az az országos kiterjedésű „Menetelés”, ahol a Marsch des Lebens németországi közössége hazánk több mint 20 helyszínét kereste fel és követte meg elődei vétkeit a zsidó közösség és keresztény közösségek helyszínein.